Út a munkavállaláshoz

Ezen az oldalon a minősítéssel rendelkező megváltozott munkaképességű álláskeresők számára szeretnénk eligazodást nyújtani a munkakereséstől egészen a szerződéskötésig, történjen az önállóan vagy segítséggel. Ismertetjük azokat a szervezeteket, akik segítséget nyújthatnak az álláskeresésben; bemutatjuk a különböző foglalkoztatási formákat és jellemzőiket.

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) feladat és hatásköre

Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet elnevezése a 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben foglaltak szerint Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalra (NRSZH) változott. A feladat és hatáskört jelenleg a 74/2015. (III.30.) Korm.rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szabályozza. A Hivatal orvosszakértői, rehabilitációs szakértői szervként, valamint szociális hatóságként és szolgáltatásfelügyeletet ellátó hatóságként is működik.
2015 évtől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos valamennyi feladatot a szakigazgatási szervek helyett a kormányhivatalok családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályai látják el, bizonyos esetekben a foglalkoztatási főosztályokkal megosztva.

Foglalkoztatási Főosztályok feladata és tevékenységrendszere

A Foglalkoztatási Főosztályok a kormányhivatalok székhelyein találhatók, és irányításuk alá tartoznak a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai (a régi munkaügyi kirendeltségek).
A központi honlapon rákereshet az Ön számára illetékes kormányhivatal honlapjára.

Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások

Mivel foglalkoznak az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatók?

Hazánkban a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedését, az állami szervezetek mellett, úgynevezett alternatív munkaerő-piaci szolgáltató szervezetek  is segítik.
A szervezetek munkatársai jellemzően humán végzettségű – munkatanácsadó, andragógus, szociális munkás, pedagógus, pszichológus stb. -, a szolgáltatásnyújtás területén több éves szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek; munkájuk során arra törekednek, hogy a nyílt munkaerő-piacon történő munkavállalás elősegítéséhez ügyfeleik számára komplex, de az egyedi igényekhez illeszkedő szolgáltatást nyújtsanak.
A megváltozott munkaképességű álláskeresők számára nyújtott szolgáltatásaikat általánosságban a következő lépésekben határozhatjuk meg:

• információnyújtás, kapcsolatfelvétel
• felmérés
• terv készítése
• felkészítés munkavállalásra
• munkaközvetítés
• betanulás, beilleszkedés segítése
• utókövetés.

Az álláskeresők mellett a szolgáltató szervezetek másik célcsoportját a nyílt munkaerő-piaci munkáltatók adják, számukra is nyújtanak különböző szolgáltatásokat. A szolgáltató szervezetek kiterjedt és jól kiépített munkáltatói kapcsolatokkal rendelkeznek, amely a sikeres elhelyezés egyik záloga. A szervezetek munkája szorosan összefonódik egyéb partnerszervezetek tevékenységével (pl. NRSZH, Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek, Munkaügyi Központ, Családsegítő Központ, egészségügyi intézmények stb.) akik a szolgáltatásnyújtás során, szükség esetén segítik, kiegészítik, támogatják a tanácsadók tevékenységét.
A szervezetek szolgáltatásaikat ingyenesen nyújtják, finanszírozásuk jelenleg költségvetési és uniós forrásból valósul meg, pályázati formában.

Szolgáltató szervezetek elérhetőségei

Magán munkaközvetítő irodák

A magán-munkaközvetítői tevékenységet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Kormány rendelet szabályozza, mely rögzíti hogy a magán-munkaközvetítő a tevékenységéért a munkát keresővel szemben díjat, költséget nem számolhat fel.

A magán-munkaközvetítőknek tevékenységük során tájékoztatni kell a munkát keresőket a felajánlott munkakör/ök főbb sajátosságairól, így különösen:

• foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről,
• gyakorlati időről,
• a foglalkoztatás helyéről,
• a foglalkoztatás idejéről,
• a munkarendről,
• a műszakbeosztásról,
• a várható kereseti lehetőségekről.

A rendeletben foglalt felsorolás csak a legfontosabb munkaköri sajátosságokat tartalmazza, ezeken túl természetszerűleg minden olyan további tájékoztatást adhat a közvetítő, ami a munkához jutást eredményesen segítheti.

Foglalkoztatás módozatai (szociális, akkreditált és nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás)

A szocioterápiás foglalkoztatási forma a bentlakást biztosító intézmények lakóit segíti a munka-rehabilitációs alkalmazáshoz szükséges képességek, kompetenciák megszerzésében. A foglalkozásokat, az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának, képességeinek megfelelően kell megválasztani, az Egyéni gondozási, fejlesztési tervben, illetve Rehabilitációs programban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban.

Szociális foglalkoztatás az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása.
A szociális foglalkoztatás megvalósítható munka-rehabilitáció formában, amely megállapodás keretében működő munkavégzést jelent. Célja a szociális intézményben ellátott személyek munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése és fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés.
A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás során a munkafolyamatok betanítása és a foglalkoztatás révén lehetővé válik az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása és fejlesztése. A foglalkoztatás célja a fentieken túl, az intézményben ellátott személyek felkészítése védett munkahelyen, illetve nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás munkaviszony keretében történik.
A szociális foglalkoztatás feltétele az NRSZH (Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal) által végzett rehabilitációs alkalmassági vizsgálaton való részvétel.
112/2006. (V. 12.) Kormány rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról

Akkreditált foglalkoztatás a megváltozott munkaképességű munkavállalók akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatónál történő foglalkoztatása.
A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló külön rendelet  szabályai alapján kiadott tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató különböző módon és időtartamban foglalkoztathatja az érintetteket. Két formáját különböztetjük meg: a tartós és a tranzit foglalkoztatást.
A tartós foglalkoztatás célja, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkakészségének, egészségi állapotának, testi és szellemi képességeinek megőrzéséhez, fejlesztéséhez védett körülmények között, termelő, szolgáltató tevékenység biztosítása mellett, munkaviszony keretében járuljon hozzá.
A tranzit foglalkoztatás segítségével a rehabilitálható munkavállaló szintén védett körülmények között készíthető fel a nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásra, legalább hat hónapon át biztosított mentori támogatással.
Az akkreditált foglalkoztatásban való részvétel fontos előfeltétele a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv által kiadott Komplex minősítés megszerzése.
A Komplex minősítés alapján tranzit foglalkoztatásba B1, C1; tartós foglalkoztatásba B2, C2, D, E kategóriával rendelkező ügyfél válik bevonhatóvá.
327/2012. (XI. 16.) Kormány rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról

Akkreditált foglalkoztatók adatbázisa

Nyílt munkaerő-piaci/integrált foglalkoztatás olyan foglalkoztatási forma, amely a szociális, illetve akkreditált foglalkoztatási formáknál megmutatkozó “védettséget” nem feltétlenül nyújtja; ugyanakkor a foglalkoztatás a megváltozott munkaképességű és nem-megváltozott munkaképességű egyének számára azonos módon, azonos feltételek között biztosítja.
Az Európai Unióban és hazánkban ma mindenekelőtt a nyílt munkaerőpiacon megvalósuló foglalkoztatást tekintik a hátránykezelés fő eszközének és ismerik el eredménynek.

Közfoglalkoztatás
Az Állam közfoglalkoztatáson keresztül figyelmet fordít a halmozottan hátrányban lévő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) foglalkoztatására.
Részletes információkat talál a közfoglalkoztatásról a Közfoglalkoztatási Portálon!
2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról

Tipikus és atipikus foglalkoztatási formák

Az atipikus foglalkoztatás tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom, amihez több, különböző foglalkoztatási forma tartozik. Atipikus vagy rugalmas munkáról beszélünk, ha nem érvényesülnek a hagyományos munkaviszony főbb jellemzői.
Hagyományosnak tekintett munkaviszony főbb jellemzői:
A munkavégzés munkajogviszony keretében történik; a munkaviszony határozatlan időtartamra jön létre; a munkavégzés teljes munkaidőben (általában napi 8 illetve heti 40 óra) történik; a munkavállaló a munkaidejének beosztására nem jogosult; a munkabér adott munkakörre meghatározott; a munkavégzés a munkáltató székhelyén/telephelyén történik (kivétel pl. az építőipar); a munkát a munkáltató által biztosított munkaeszközökkel végzik.
Az atipikus foglalkoztatási formákat az alábbi jellemzők szerint csoportosíthatjuk:

• a munkavégzés napi időtartama (munkaidő hossza) szerint: ebbe a csoportba tartozik a rövidített idejű és a részmunkaidős foglalkoztatás;
• a munkaviszony időtartama szerint: ide tartozik a szezonális vagy idénymunka, a határozott időtartamra szóló munkavégzés és az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás, ami alkalmi jellegű, és fő jellemzője, hogy egy munkáltatónál összefüggően 5 egymást követő napon történhet, de egy hónapban legfeljebb 15 nap időtartamú lehet;
• a munkavégzés helye szerint: ebbe a csoportba tartozik a bedolgozás és a távmunka;
• a munkaviszony alanyainak száma szerint: ide tartozik az önfoglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzés, de tágabb értelemben az alvállalkozás és a kirendelés is.

Álláskereső weboldalak

Ha valamely internetes keresőprogram segítségével rákeres az álláskeresés témakörre, számtalan oldalt talál ezzel kapcsolatban.
Az álláskeresőket célzó internetes oldalak több esetben nem csak az álláskeresést segítik elő. Néhol olyan információk és szolgáltatások is megtalálhatók, melyek segédkezet nyújtanak az önálló álláskeresésben. Több oldal foglalkozik az önéletrajz és motivációs levél készítésével és arra is felkészít, milyen kérdésekre lehet számítani egy-egy interjú során. További hasznos ismeretekkel és tippekkel is ellátnak az önálló álláskeresés hatékonyságának segítése érdekében.Vannak oldalak, amelyeken akár a saját önértékelésen alapuló kérdőívek kitöltésével plusz információkat nyerhetünk saját magunkról.
A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány olyan oldalt, amelyek álláslehetőséget kínálnak megváltozott munkaképességű személyek számára is.

www.rehabjob.hu
www.hrportal.hu
www.jobinfo.hu
www.profession.hu
www.openjobs.hu
www.careerjet.hu
www.nonprofit.hu
www.monster.hu

Léteznek az interneten olyan önértékelő kérdőívek, amelyek segítséget nyújthatnak az álláskereséshez.
Egy jó önéletrajz belépő új munkahelyére! Látszólag könnyű önéletrajzot írni, ugyanis az eddigi életutat kell írásos formába önteni. A valóságban azonban ahhoz, hogy egy jól strukturált, a meghirdetett munkakörre szabott, korábbi munkatapasztalatokat jól bemutató önéletrajzot készítsünk, nagyobb energiaráfordítást igényel. Ehhez az interneten nagyon sok segítséget lehet kapni az álláskereső portálokon. Javasoljuk, mielőtt munkához fogna, tekintsen át néhány ezzel kapcsolatos weboldalt.
A motivációs levél egyre inkább megkerülhetetlenné válik, ha álláshirdetésre jelentkezik valaki. Ez tulajdonképpen az önéletrajz szoros kiegészítője, amely lehetőséget ad a személyes motiváció bemutatására és az adott munkakörre való alkalmasság megerősítésére. Ehhez az interneten nagyon sok segítséget lehet kapni az álláskereső portálokon. Javasoljuk, mielőtt munkához fogna, tekintsen át néhány ezzel kapcsolatos weboldalt.

Munkavállaláshoz kötődő tudnivalók

Állásinterjú

Az állásinterjú során elsősorban egy személyes beszélgetésre számíthatunk. A leggyakoribb kiválasztási forma, szinte kivétel nélkül alkalmazzák a munkáltatók. Célja, hogy a munkáltató összetettebb képet nyerjen a jelentkezőről. Az interjú kiegészíti az önéletrajzból, motivációs levélből nyert információkat, ezért nagyon fontos, hogy az első benyomás milyen. (öltözék, kommunikáció, viselkedés, stb)

Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat

A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény elrendeli, hogy minden munkáltató foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást köteles biztosítani valamennyi munkavállalója számára.
A Kormányrendelet előírja, hogy a munkáltatók munkavállalóik számára kötelesek foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosítani, a jogszabályban leírtak szerint. Tehát minden munkaviszonyban (nem alvállalkozóként) foglalkoztatott dolgozó, vagyis mindenki, aki bért (fizetést) kap az adminisztratív dolgozóktól a nehéz fizikai munkát végzőkig a rendelet hatálya alá esik, a dolgozói létszámtól függetlenül.