Gyakran ismételt kérdések

GYIK az első lépésekkel kapcsolatosan

Az iskola befejezése után vállalhatok-e munkát?

Ahhoz, hogy kiderüljön, hogy milyen jellegű munkát, milyen munkafeltételek mellett tud valaki elvégezni, az aktuális egészségi állapotának felmérése szükséges. Ezt szolgálja a komplex minősítési eljárás. A választ, hogy mi az és miért van erre szükség, itt találhatja meg.

Mi az a komplex minősítési eljárás, feltétele-e a munkavállalásnak?

Ahhoz, hogy egy megváltozott munkaképességű illetve fogyatékos személy a munkaerőpiacon egészségi állapotának megfelelő munkakörben el tudjon helyezkedni szükséges aktuális állapotának szakértői véleményezése. A komplex minősítési eljárás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához kapcsolódik. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a minősítés nem feltétele a foglalkoztatásnak, tehát nem kötelező első lépcsője, de természetesen mind a munkavállalónak, mind pedig a foglalkoztatónak előnye származhat belőle, ha komplex minősítéssel rendelkezik az állást kereső személy.

Milyen előnyöm származik abból, ha rendelkezem komplex minősítéssel?

Azért jó az álláskeresőnek ha rendelkezik komplex minősítéssel, mert egészségi állapotának mértékétől függően rendszeres ellátáshoz juthat, illetve nem csak az elsődleges munkaerőpiacon tud elhelyezkedni, hanem a rehabilitációját támogató, azt elősegítő akkreditált foglalkoztatónál is, valamint a minősítés támpontot ad ahhoz, hogy megmaradt képességei, eddigi munkatapasztalata, valamint érdeklődése, meglévő, illetve fejleszthető kompetenciái milyen munkakör betöltésére teszik őt alkalmassá. Egyrészt tehát nagyobb a merítési lehetősége az álláskeresésnél, másrészt nagyobb valószínűséggel kerül olyan munkakörbe, ami az egészségi állapotát nem veszélyezteti, azt tovább nem rontja, ami igazodik meglévő munkaképességéhez.

A komplex minősítés előtt milyen teendőim vannak?

A komplex minősítést megelőzően az érintetteknek – házi orvossal történő egyeztetést követően – a megfelelő szakrendeléseken kell a panaszaikat kivizsgáltatni, az eredményekről az orvosi papírokat időben beszerezni. Ezeket a vizsgálati eredményeket kell majd az orvosszakértők részére hiánytalanul átadni a komplex minősítési vizsgálat során, hiszen ezen dokumentumok alapján nyerhető teljes kép az aktuális egészségi állapotról. További információkat itt talál.

Hogyan indítható el a komplex minősítési eljárás?

A komplex minősítési eljárás a rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivataloknál indítható el a szükséges adatlapok/nyomtatványok kitöltésével, “A megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti igény érvényesítéséhez szükséges nyomtatványok” alcím alatt talál. Az adatlap kitöltése előtt javasoljuk az ugyanitt található tájékoztató áttanulmányozását. A kitöltés előtt érdemes átgondolni az eddig betöltött munkaköröket, eddigi munkahelyeket is, hiszen a nyomtatványokon erre vonatkozó kérdések is szerepelnek, elsősorban annak érdekében, hogy a komplex minősítést végző bizottság teljes képet kapjon az Ön foglalkoztatási előzményeiről, eddigi munkatapasztalatáról.

Mi történik, ha nem tudok elmenni a komplex minősítési vizsgálatra?

Amennyiben a távolmaradására önhibáján kívül kerül sor, és ezt megfelelő módon igazolja a kormányhivatal minősítésre  időpontot meghatározó szervezeti egységénél, új vizsgálati időpontot kaphat.

Mi  történik a komplex minősítési vizsgálaton?

A komplex minősítésben a megmaradt egészségi állapot és hasznosítható képességek feltárása történik egészségügyi, szociális és foglalkoztatási szempontból. A minősítést egy minimum négytagú bizottság végzi, amely 2 orvos-szakértőből és 1 foglalkozási-rehabilitációs, illetve 1 szociális szakértőből áll.
A komplex minősítés az egészségi állapot felmérésével kezdődik.
Az orvosszakértő a rendelkezésére álló eredmények, orvosi dokumentumok (leletek, zárójelentések, laboratóriumi és egyéb vizsgálati eredmények) és az aktuális egészségi állapot alapján összegzi szervrendszerenként, betegségcsoportonként az igénylő egészségkárosodását.
Az egészségi állapot felmérése során minden esetben le kell vetkőzni annak érdekében, hogy a végtagok, a testrészek, valamint a bőr jellegzetességei vizsgálhatóak legyenek. Az orvos a mozgásszervi funkciók felméréséhez különböző mozgások elvégzését is kérheti.

Olyan betegségem is van, amiről nincs papírom.

Az orvosszakértői vizsgálat során felmerülhet egy új, az orvosi dokumentumokban még nem szereplő betegség gyanúja is. Ezekben az esetekben a szakértő az észrevételeiről tájékoztatja a háziorvost, aki kezdeményezheti a beteg további kivizsgálását.

Mit tehetek akkor, ha nem értek egyet a minősítés eredményével?

A hatóság által kiadott határozatok minden esetben tájékoztatást nyújtanak a jogorvoslati lehetőségekről. Általánosságban elmondható, hogy az elsőfokú határozat ellen a határozatot kiadó hatóságnál nyújtható be a fellebbezés. Másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jár el, a másodfokú határozat ellen pedig a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon lehet jogorvoslati eljárást kezdeményezni.

GYIK a munkavállalással kapcsolatosan

Mi a munka?

A munka az egyén életében többféle szerepet tölthet be. Egyrészt lehet az anyagi javak forrása, az idő strukturálója, de lehet az öröm- és a társas kapcsolatok forrása, valamint magában hordozhatja az önérvényesítés lehetőségét is. Ezek a szerepek nem egymástól mereven elkülönülve, hanem egymással átfedésben, sok esetben egymás mellett vannak jelen az emberek életében.

Mit értünk foglalkozási rehabilitáció alatt?

A foglalkozási rehabilitáció egy olyan segítő folyamat, amelynek a célja az, hogy a megváltozott munkaképességű személyek alkalmassá váljanak  a képességeikkel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatásra, lehetőleg a nyílt munkaerő-piacon. Ez az orvosi rehabilitáció után következhet, és gyakran kapcsolódik hozzá a szociális rehabilitáció igénye is.

Milyen jellemzői vannak az atipikus foglalkoztatási formáknak?

Az atipikus foglalkoztatás tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom, amihez több, különböző foglalkoztatási forma tartozik. Atipikus vagy rugalmas munkáról beszélünk, ha nem érvényesülnek a hagyományos munkaviszony főbb jellemzői.
Hagyományosnak tekintett munkaviszony főbb jellemzői:
A munkavégzés munkajogviszony keretében történik; a munkaviszony határozatlan időtartamra jön létre; a munkavégzés teljes munkaidőben (általában napi 8 illetve heti 40 óra) történik; a munkavállaló a munkaidejének beosztására nem jogosult; a munkabér adott munkakörre meghatározott; a munkavégzés a munkáltató székhelyén/telephelyén történik (kivétel pl. az építőipar); a munkát a munkáltató által biztosított munkaeszközökkel végzik.
Az atipikus foglalkoztatási formákat az alábbi jellemzők szerint csoportosíthatjuk:

• a munkavégzés napi időtartama (munkaidő hossza) szerint: ebbe a csoportba tartozik a rövidített idejű és a részmunkaidős foglalkoztatás;
• a munkaviszony időtartama szerint: ide tartozik a szezonális vagy idénymunka, a határozott időtartamra szóló munkavégzés és az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás, ami alkalmi jellegű, és fő jellemzője, hogy egy munkáltatónál összefüggően 5 egymást követő napon történhet, de egy hónapban legfeljebb 15 nap időtartamú lehet;
• a munkavégzés helye szerint: ebbe a csoportba tartozik a bedolgozás és a távmunka;
• a munkaviszony alanyainak száma szerint: ide tartozik az önfoglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzés, de tágabb értelemben az alvállalkozás és a kirendelés is.

Megváltozott munkaképességű személyként részt vehetek-e a közfoglalkoztatásban?

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy bevonható a közfoglalkoztatásba.

Hol lehet jelentkezni közfoglalkoztatásra?

Közvetlenül nem lehet közfoglalkoztatásra jelentkezni, az álláskeresők nyilvántartásában szereplő személyeknek a járási hivatal munkaügyi kirendeltsége ajánlhatja fel a közfoglalkoztatásban való részvételt. Bővebb tájékoztatást ezen az oldalon olvashatnak.

Van-e biztosítási jogviszonyom, ha egyszerűsített foglalkoztatási formában kívánnak alkalmazni?

A munkavállaló a 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról szerinti foglalkoztatása alapján nem minősül biztosítottnak, csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

Mit jelent a szocioterápiás foglalkoztatási forma?

A szocioterápiás foglalkoztatási forma a bentlakást biztosító intézmények lakóit segíti a munka-rehabilitációs alkalmazáshoz szükséges képességek, kompetenciák megszerzésében. A foglalkozásokat, az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának, képességeinek megfelelően kell megválasztani, az Egyéni gondozási, fejlesztési tervben, illetve Rehabilitációs programban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban.

Mit jelent a szociális foglalkoztatás?

Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása.
A szociális foglalkoztatás megvalósítható munka-rehabilitáció formában, amely megállapodás keretében működő munkavégzést jelent. Célja a szociális intézményben ellátott személyek munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése és fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés.
A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás során a munkafolyamatok betanítása és a foglalkoztatás révén lehetővé válik az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása és fejlesztése. A foglalkoztatás célja a fentieken túl, az intézményben ellátott személyek felkészítése védett munkahelyen, illetve nyílt munkaerő-piacon történő önálló munkavégzésre. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás munkaviszony keretében történik.
A szociális foglalkoztatás feltétele a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) által végzett rehabilitációs alkalmassági vizsgálaton való részvétel.

Mit jelent az akkreditált foglalkoztatás?

A megváltozott munkaképességű munkavállalók akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatónál történő foglalkoztatása.
A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló külön rendelet szabályai alapján kiadott tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató különböző módon és időtartamban foglalkoztathatja az érintetteket. Két formáját különböztetjük meg: a tartós és a tranzit foglalkoztatást.
A tartós foglalkoztatás célja, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkakészségének, egészségi állapotának, testi és szellemi képességeinek megőrzéséhez, fejlesztéséhez védett körülmények között, termelő, szolgáltató tevékenység biztosítása mellett, munkaviszony keretében járuljon hozzá.
A tranzit foglalkoztatás segítségével a rehabilitálható munkavállaló szintén védett körülmények között készíthető fel a nyílt munkaerő-piacon történő foglalkoztatásra, legalább hat hónapon át biztosított mentori támogatással.
Az akkreditált foglalkoztatásban való részvétel fontos előfeltétele a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv által kiadott Komplex minősítés megszerzése.
A Komplex minősítés alapján tranzit foglalkoztatásba B1, C1; tartós foglalkoztatásba B2, C2, D, E kategóriával rendelkező ügyfél válik bevonhatóvá.

Hol találhatok akkreditált foglalkoztatókat?

Akkreditált foglalkoztatók adatbázisa a jobb alsó sarokban lévő excel táblázatot megnyitva láthatja.

Mit jelent a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás?

Nyílt munkaerő-piaci/integrált foglalkoztatás olyan foglalkoztatási forma, amely a szociális, illetve akkreditált foglalkoztatási formáknál megmutatkozó “védettséget” nem biztosítja; ugyanakkor a foglalkoztatás a megváltozott munkaképességű és nem-megváltozott munkaképességű egyének számára azonos módon, azonos feltételek között biztosítja.
Az Európai Unióban és hazánkban ma mindenekelőtt a nyílt munkaerő-piacon megvalósuló foglalkoztatást tekintik a hátránykezelés fő eszközének és ismerik el eredménynek.

Honnan tudom, milyen munka való nekem? Ki segíthet nekem?

A megváltozott munkaképességű (egészségkárosodott és fogyatékos személy) álláskeresők munkakeresésében állami és magán munkaközvetítő irodáknál valamint alternatív munkaerő-piaci szervezeteknél dolgozó tanácsadók nyújthatnak segítséget. A tanácsadók jellemzően humán – munkatanácsadó, andragógus, szociális munkás, pedagógus, pszichológus stb. – diplomával rendelkező szakemberek. Azt, hogy az adott személy foglalkoztathatóságával kapcsolatban milyen minősítést kap, a komplex minősítési eljárás eredményeként kiállított hatósági bizonyítvány határozza meg. A szolgáltatást nyújtó szakemberek számára alapvetően ez a dokumentum és az egyén személyes motivációja adhat eligazodást az álláskeresés irányának meghatározásához.

Mivel foglalkoznak az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatók?

Hazánkban a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedését, az állami szervezetek mellett, úgynevezett alternatív munkaerő-piaci szolgáltató szervezetek is segítik.
A szervezetek munkatársai jellemzően humán végzettségű – munkatanácsadó, andragógus, szociális munkás, pedagógus, pszichológus stb. -, a szolgáltatásnyújtás területén több éves szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek; munkájuk során arra törekednek, hogy a nyílt munkaerő-piacon történő munkavállalás elősegítéséhez ügyfeleik számára komplex, de az egyedi igényekhez illeszkedő szolgáltatást nyújtsanak.
A megváltozott munkaképességű álláskeresők számára nyújtott szolgáltatásaikat általánosságban a következő lépésekben határozhatjuk meg:

• információnyújtás, kapcsolatfelvétel
• felmérés
• terv készítése
• felkészítés munkavállalásra
• munkaközvetítés
• betanulás, beilleszkedés segítése
• utókövetés.

Az álláskeresők mellett a szolgáltató szervezetek másik célcsoportját a nyílt munkaerő-piaci munkáltatók adják, számukra is nyújtanak különböző szolgáltatásokat. A szolgáltató szervezetek kiterjedt és jól kiépített munkáltatói kapcsolatokkal rendelkeznek, amely a sikeres elhelyezés egyik záloga. A szervezetek munkája szorosan összefonódik egyéb partnerszervezetek tevékenységével (pl. NRSZH, Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek, Munkaügyi Központ, Családsegítő Központ, egészségügyi intézmények stb.) akik a szolgáltatásnyújtás során, szükség esetén segítik, kiegészítik, támogatják a tanácsadók tevékenységét.
A szervezetek szolgáltatásaikat ingyenesen nyújtják, finanszírozásuk jelenleg költségvetési és uniós forrásból valósul meg, pályázati formában.

Hogyan kereshetek állást?

Az álláskeresés tekintetében megkülönböztethetünk formális és informális álláskeresést. A formális álláskeresés során inkább a hagyományosabb eszközrendszert (hirdetés, telefonálás,munkaügyi központ, esetleg munkaközvetítő iroda) használja az álláskereső. Az informális álláskeresés során a személyes kapcsolati háló igénybevétele történik meg a megfelelő munka megtalálásához.
Az álláskeresés történhet önállóan vagy segítség igénybevételével is. A segítséget nyújthatják az állami illetve a magán munkaközvetítő cégek, valamint központi vagy uniós finanszírozású alternatív munkaerő-piaci szolgáltató szervezetek.

Önálló álláskeresés esetén, hol találhatok állásajánlatokat?

Napjainkban egyre több fórum adódik a munkáltatók számára üres álláshelyeik meghirdetésére. A lehetséges megjelenési helyek a következőek: Nyomtatott sajtó (napi megjelenésű hirdetési újságok, országos vagy megyei napilapok, területi reklámújságok, szaklapok. Elektronikus média:képújság (teletext), helyi televíziók.Internet: munkaközvetítő irodák oldalai (állami és magán), cégek saját weblapja, álláskereső portálok; mindezeket kiegészítheti a személyes kapcsolati háló által elért állásajánlatok, illetve minden olyan állásbörze, fórum, ahol a munkáltatók állásajánlataikkal megjelennek.

Hogyan segíthet az internet az álláskeresésben?

Ha valamely internetes keresőprogram segítségével rákeres az álláskeresés témakörre, számtalan oldalt talál ezzel kapcsolatban.
Az álláskeresőket célzó internetes oldalak több esetben nem csak az álláskeresést segítik elő. Néhol olyan információk és szolgáltatások is megtalálhatók, melyek segédkezet nyújtanak az önálló álláskeresésben. Több oldal foglalkozik az önéletrajz és motivációs levél készítésével és arra is felkészít, milyen kérdésekre lehet számítani egy-egy interjú során. További hasznos ismeretekkel és tippekkel is ellátnak az önálló álláskeresés hatékonyságának segítése érdekében.Vannak oldalak, amelyeken akár a saját önértékelésen alapuló kérdőívek kitöltésével plusz információkat nyerhetünk saját magunkról.
A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány olyan oldalt, amelyek álláslehetőséget kínálnak megváltozott munkaképességű személyek számára is.

www.rehabjob.hu
www.hrportal.hu
www.jobinfo.hu
www.profession.hu
www.openjobs.hu
www.careerjet.hu
www.nonprofit.hu
www.monster.hu

Hogyan készüljek fel egy állásinterjúra?

Az állásinterjúra felkészülés komoly háttérmunkát igényel. A felkészülésben segítséget nyújthatnak az alternatív munkaerő-piaci szolgáltató szervezetek.

Milyen típusú állásinterjúk vannak?

Az állásinterjú során elsősorban egy személyes beszélgetésre számíthatunk. A leggyakoribb kiválasztási forma, szinte kivétel nélkül alkalmazzák a munkáltatók. Célja, hogy a munkáltató összetettebb képet nyerjen a jelentkezőről. Az interjú kiegészíti az önéletrajzból, motivációs levélből nyert információkat, ezért nagyon fontos, hogy az első benyomás milyen. (öltözék, kommunikáció, viselkedés, stb)
Időbeliségét tekintve megkülönböztetünk egy vagy többlépcsős interjút, attól függően, hogy hány alkalommal kerül sor a személyes találkozóra.
A résztvevők száma szerint is több típusú interjúval találkozhatunk.
Előfordulhat, hogy a beszélgetés során egy vagy több személy is jelen van, e tekintetben legalapvetőbb a páros (hagyományos) interjú, ahol ketten beszélgetnek – ez a leggyakoribb. Ritkább a panel interjú, itt 2-3 beszélgetőpartner van jelen, illetve az úgynevezett interjúbizottság, ahol akár 4-en is kérdezhetnek.
Tartalma szerint megkülönböztetünk általános és szakmai interjút. A szakmai interjú során általában a cég egyik vezető szakembere folytatja a beszélgetést.
Előzetes írásbeli felméréseket egyre gyakrabban alkalmazzák a cégek, amelyek során készséget, képességet, szakmai alkalmasságot vizsgálnak. Ezek általában csoportos keretek között kerülnek kitöltésre.

Állást keresek. Hol találkozhatok hasonló helyzetben lévő emberekkel?

Léteznek álláskereső klubok, nemcsak segítséget kapnak a résztvevők az álláskeresésben, hanem lehetőség van hasonló helyzetben lévő emberekkel találkozni. Ilyen klubok többnyire az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatóknál is találhatóak, de előfordulnak családsegítő központokban, művelődési házakban is.

Miért szükséges részt venni a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton?

A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény elrendeli, hogy minden munkáltató foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást köteles biztosítani valamennyi munkavállalója számára.
A Kormányrendelet előírja, hogy a munkáltatók munkavállalóik számára kötelesek foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosítani, a jogszabályban leírtak szerint. Tehát minden munkaviszonyban (nem alvállalkozóként) foglalkoztatott dolgozó, vagyis mindenki, aki bért (fizetést) kap az adminisztratív dolgozóktól a nehéz fizikai munkát végzőkig a rendelet hatálya alá esik, a dolgozói létszámtól függetlenül.

Milyen iratokat vagyok köteles a munkáltató részére átadni szerződéskötéskor?

A munkaszerződés kötésekor a munkáltatónak általában benyújtandó dokumentumok:

• személyi igazolvány;
• lakcímkártya;
• adókártya;
• TAJ kártya;
• végzettséget igazoló dokumentumok;
• kiskorú gyermeket nevelő szülő esetén a gyermek adatai (családi adókedvezmény igénybevételéhez);
• ellátásról szóló papírok;
• utolsó munkahely kilépési papírjai (ha van);
• magánnyugdíjpénztár nyilatkozat (ha van).

Mi a munkaszerződés? Melyek a kötelező tartalmi elemei?

A munkaszerződésben a felek bármely – általuk fontosnak tartott – munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerződést kötő feleknek azonban a munkaszerződésben kötelezően rögzíteniük kell a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait, a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét, illetve a munkavégzés helyét.
A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót
a) a napi munkaidőről,
b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá
g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

Mit jelent a cafeteria szó? Milyen béren kívüli juttatásokban részesülhetek?

A „cafetéria” a köznyelvben elterjedt, széles körben használt kifejezés, amely választáson alapuló béren kívüli juttatási rendszert jelent. Ebben a rendszerben a munkavállalók rugalmasan, egyéni igényeiknek megfelelően választhatnak a munkáltató által kínált juttatások közül az előre meghatározott – általában éves – keretösszeg erejéig. A rendszer keretein belül minden dolgozó a saját motivációjának és preferenciáinak megfelelően állíthatja össze juttatási csomagját.

Kinek jár költségtérítés a munkába járáshoz? Mindegy mivel közlekedek?

A munkáltatónak költségtérítést kell fizetnie mindazon munkavállalóinak, akiknek a lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van. A költségtérítés napi munkába járás és hétvégi hazautazás címén illeti meg a munkavállalót. Napi munkába járás címén jár a költségtérítés annak a munkavállalónak, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza. Hétvégi hazautazás esetében akkor illeti meg a munkavállalót az utazási költségtérítés, ha a hétvégeken haza, azaz az állandó lakóhelyére utazik a munkavállaló.

Mi a munkaköri leírás?

A munkakör leírása tartalmazza a munkavállaló által az adott munkaszerződés alapján ellátandó munka jellegét, a munkakört betöltő munkavállaló részletes feladatait. Célja az adott munkakörben elvégzendő konkrét feladatok meghatározása, ezért igen fontos (hiszen ez alapján kérhető számon az elvégzett / el nem végzett feladat), azonban nem sorolható a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei közé, ezért nem kötelező – de ajánlott – a munkaszerződés időpontjában átadni, elfogadtatni (aláíratni).

Hogyan kommunikáljak a saját állapotomról?

Mivel minden eset más és más, javasoljuk, kérje a tanácsadó segítségét. Általánosan elmondható, hogy fontos a munkáltatót és a közvetlen kollégákat – a személyiségi jogok tiszteletben tartása és diszkréció mellett – tájékoztatni azokról a betegségből fakadó nehézségekről és erősségekről, amelyek közvetlen hatással lehetnek a munkavégzésre.

Ki és hogyan segíthet a munkahelyi beilleszkedésben?

A munkahelyi beilleszkedés támogatása, annak mikéntje az egyéni szükségletektől függ. Ebben külső szolgáltató, vagy a munkáltató nyújthat segítséget. Ilyen lehet például:  munkahelyre való eljutás megtanítása; munkaeszközök és munkafolyamatok megismerése; munkatársakkal való kapcsolattartás; munkahelyi szokások feltérképezése.

A munkaviszony megszüntetésének milyen módjai vannak?

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkaviszony megszüntetéséről szóló általános szabályai mindenekelőtt meghatározzák azokat a módozatokat (jogcímeket), amelyek a megszüntetés alapjául szolgálhatnak [64. § (1) bekezdés]. Eszerint a munkaviszony megszűnhet:
– a felek közös megegyezésével,
– felmondással, valamint
– azonnali hatályú felmondással.