Felvételi eljárás

A fogyatékossággal élő jelentkezők felvételi eljárás során biztosított esélyegyenlőségének feltételeit a 2012. december 29-én megjelent és 2013. január 1-jétől hatályos, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet határozza meg, különösen ennek 24.§-a.

Milyen szakra jelentkezhet a sajátos nevelési igényű tanuló, fogyatékossággal élő személy?

Ebben a kérdésben több dolgot érdemes szem előtt tartani. A két legfontosabb tényező a pályaválasztásban a reális önismeret és az érdeklődési kör. A jelentkezőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a fogyatékossága nem jelent-e olyan nagyfokú nehezítő tényezőt az adott szak elvégzésében, amely miatt kudarcok érhetik, esetleg nem tudja tanulmányait befejezni. Példaképp említhetem a diszkalkuliát (számolási zavar), amelynek megléte esetén nyilván nem fog a fiatal matematika szakra jelentkezni, azonban nem biztos, hogy tisztában van azzal, hogy ha pl. a szociológia érdekli, akkor olyan tárgyakat kell majd tanulnia, amelyek komoly matematikai kompetenciák meglétét feltételezik (pl. kutatásmódszertan, statisztika, stb.). Habár a felsőoktatási törvény előírja, hogy indokolt esetben a fogyatékos hallgatót  mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól, azonban ez a mentesség nem vezethet az oklevél általtanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. Mivel a szociológia alapszak képzési és kimeneti követelményében az adatgyűjtés, és feldolgozás, adatelemzés is szerepel, így a fent említett tárgyak alól nem adható mentesség.

Mielőtt szakot választ a leendő hallgató, érdemes elolvasni az adott egyetem honlapján a szak képzési és kimeneti követelményeit és a tantervet is.

Mi a teendő abban az esetben, ha felvételi vizsgát ír elő a felsőoktatási intézmény?

Az alapképzés és az osztatlan képzés felvételi eljárása során a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározva egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot,  gyakorlati vizsgát vagy szóbeli alkalmassági vizsgát tarthat. Érdemes tájékozódni a választott felsőoktatási intézmény honlapján és a felvi.hu honlapon arról, hogy ezek a vizsgálatok, vagy vizsgák a gyakorlatban mit jelentenek. Vannak pl. olyan intézmények, amelyek bizonyos szakok egészségügyi vizsgálatához egy háziorvosi igazolást kérnek arról, hogy az illetőnek nincs tartós, krónikus betegsége, más intézmények pedig a hallgatót nyilatkoztatják arról, hogy nincs olyan betegsége, amely az adott szak elvégzését akadályozhatja.
A rendelet szerint:
Egészségügyi vizsgálat írható elő a következő szakokon: agrár képzési terület: állatorvosi; műszaki képzési terület: had- és biztonságtechnikai mérnöki; művészet képzési terület: minden szakon; művészetközvetítés képzési terület: minden szakon; közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület: a rendészeti, a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és katonai képzési ágak minden szakján; orvos- és egészségtudomány képzési terület: minden szakon; pedagógusképzés képzési terület: minden szakon; sporttudomány képzési terület: minden szakon; társadalomtudomány képzési terület: szociális munka és szociálpedagógia szakon.

Pályaalkalmassági vizsgálat a következő szakokon
Tartható: agrár képzési terület: tájrendező és kertépítő mérnöki; műszaki képzési terület: építőmérnöki, építész, építészmérnöki, ipari termék- és formatervező mérnöki, had- és biztonságtechnikai mérnöki; művészet képzési terület: minden szakon; művészetközvetítés képzési terület: minden szakon; közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület: a rendészeti, a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és katonai képzési ágak minden szakján; orvos- és egészségtudomány képzési terület: minden szakon; pedagógusképzés: minden szakon; sporttudomány képzési terület: minden szakon;
Kötelező: az osztatlan tanárszakokon.

Gyakorlati vizsga tartható a következő szakokon: művészet képzési terület: minden szakon; művészetközvetítés képzési terület: minden szakon; művészet és művészetközvetítés képzési területekhez kapcsolódó osztatlan tanárszakokon; osztatlan tanárképzésben, amennyiben a szak, vagy szakpár legalább egyike művészeti jellegű.

Ugyanezen rendelet a fogyatékossággal élő jelentkező számára kötelezően előírja a felvételi eljárásban történő részvétel biztosítását és a középiskola ideje alatt kapott kedvezmények megadását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha pl. az írásbeli dolgozatok megírásához több időt kapott a tanuló, akkor bármely felvételi vizsga alkalmával ugyanezen jog megilleti a jelentkezőt. Amennyiben a felsőoktatási intézmény a felvétel feltételéül egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményt határoz meg, a fogyatékossággal élő jelentkezőt a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények illetve felmentések úgy, hogy ezen kedvezményeknek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodniuk és nem vezethetnek a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez.  Mivel ebben a kérdésben az adott intézmény szabályzata a mérvadó, érdemes ezt is a honlapon megkeresni, de talán még jobb megoldás, ha a jelentkező személyesen kér információt akár a tanulmányokért felelős dékán-helyettestől, vagy a tanulmányi osztály vezetőjétől.

Hány pontot kaphat a jelentkező, ha sajátos nevelési igényű tanulóként rendelkezik szakértői véleménnyel, vagy a fogyatékosságot igazoló rehabilitációs szerv által kiadott igazolással?

A rendelet 24.§ b. pontja szerint a fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult az alap-, az osztatlan- és a mesterképzésen is. Ezt a többletpontot azonban csak akkor kapja meg a jelentkező, ha eléri az adott évben meghatározott minimum ponthatárt (2015-ben ez 280 pont). A sajátos nevelési igényről, vagy a fogyatékosságról szóló szakértői véleményeket  az elektronikus jelentkezés alkalmával kell feltölteni és sikeres felvétel esetén a beiratkozáskor kell az eredeti dokumentumokat bemutatni.