Fogyatékossági típusok
Autizmus spektrum zavar
Az autizmus spektrum zavar kialakulásának hátterében az idegrendszer fejlődésének biológiailag meghatározott eltérése áll. Ennek okaként elsősorban genetikai tényezőket, kisebb mértékben környezeti faktorokat feltételezünk. A fejlődési zavar következtében kialakuló, gyakran súlyos és sajátos szociális és kommunikációs nehézségek különböző mértékben érinthetik a személyt, azonban minden formájában jelentősen és egy életen keresztül akadályozzák az érintettek és családjaik illeszkedését szűkebb és tágabb környezetükbe.
Bővebben az autizmus spektrum zavarról és a gyanújelekről itt olvashat:
- Autizmus Koordinációs Iroda http://autizmusiroda.hu/tartalom/autizmusrol
- Autisták Országos Szövetsége http://aosz.hu/az-autizmusrol/
- Mozaik Közhasznú Egyesület az Autizmussal Élő Emberekért – autizmusról és a tünetekről
Beszédsérülés
- Dadogás
Bővebben a dadogásról: Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesületének honlapja
- Afázia
Bővebben az afáziáról:
Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesületének honlapja
AFÁZIA – Az Újrabeszélők Egyesületének honlapja
- Pöszeség
Bővebben a pöszeségről: Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesületének honlapja
- Diszlexia
Bővebben a diszlexiáról: Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesületének honlapja
Értelmi fogyatékosság
„Az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától – az első életévektől kezdve – számottevően elmarad, és emiatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott” Czeizel-Lányiné-Rátay (forrás: www.massag.hu, 2009) . A környezet érzékelése, a tájékozódás, az ingerek értékelése, a kommunikáció, az önálló döntéshozatal a fogyatékosság fokától függő nehézséget jelenthet az értelmi fogyatékos emberek számára.
Hallássérülés
Az információszerzés terén és a kommunikációban akadályozottak. Mozgás- és látószerveik épek. Gyalogosan és a tömegközlekedési eszközzel korlátozás nélkül tudnak közlekedni. A látható információk fokozottan szükségesek számukra. A hallássérültek számára a hangos információkat szöveggel, képekkel, fényjelzésekkel kell helyettesíteni, kiegészíteni. A kommunikációhoz gyakran segédeszközt, vagy személyi segítőt, jelnyelvi tolmácsot vesznek igénybe.
Bővebben a hallássérülésről itt olvashat: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének honlapja
Bővebben a gyanújelekről itt olvashat: Az Ép Hallásért Alapítvány honlapja
Látássérülés
A látássérült emberek a térbeli tájékozódás és az információszerzés terén akadályozottak. Képességcsökkenésük mértéke szerint két fő csoportba sorolhatóak:
Gyengénlátók: Látásuk élessége a távolság növekedésével erősen csökken. Látómezőjük beszűkült. Tájékozódó képességük gyenge, a váratlan akadályokra érzékenyek. Hangok, hangjelek, színkontrasztok, geometriai alakzatok nagy segítséget jelentenek számukra.
Vakok: A környezet érzékelésében gyakorlatilag csak hallásra és tapintásra tudnak hagyatkozni.
Mozgáskorlátozottság
A mozgáskorlátozottság elsősorban a hely- és helyzetváltoztatás, valamint a manipulációs képességek zavarát, hiányosságát jelenti. Mozgásukban korlátozottak csoportján belül megkülönböztethetünk kerekesszékkel, bottal, mankóval, járókerettel közlekedő, illetve kézsérült személyeket. Az ebbe a csoportba tartozó személyek számára nehézséget jelenthet a mozgás sebességének, a fizikai teherbírásnak a csökkenése. A nagyobb távolságok, szintkülönbségek leküzdése, finommozgások elvégzése. A baleseti sérültek egy része is (például végtagtörés, zúzódás) átmenetileg ebbe a csoportba tartozhat. Mozgásukban korlátozott embereknek az épített környezethez, és a benne található szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférése érdekében elsősorban az épített környezet fizikai akadályait kell megszüntetnünk.
Pszichoszociális fogyatékosság
https://pszichoszoc.wordpress.com/2013/10/06/mi-a-pszichoszocialis-fogyatekossag/
Halmozott fogyatékosság
Többféle fogyatékosság egyidejű jelenléte.
A társadalom mintegy 10 %-a olyan fogyatékos személy , akiknek a fogyatékossága állandó. Hátrányos helyzetű embernek azonban a társadalom mintegy 40%-a tekinthető. Hátrányos helyzetű emberek lehetnek az életkoruk, pillanatnyi helyzetük, betegség , baleset miatt csökkent mozgásszervi, érzékszervi, és értelmi képességgel rendelkező egyének: gyermekek, idősek, kisgyermekkel közlekedő szülők, átmenetileg egészségkárosodott emberek.