Szakértői vélemény szükségessége
Tanköteles korú gyermek, tanuló esetében
Miért van szükség további komplex diagnózisra, ha az orvos már megállapította a fogyatékosságot?
A szakértői bizottságban kialakított komplex diagnózis az orvosi, pszichológiai, pedagógiai (gyógypedagógiai) vizsgálatokra épülő tapasztalatok alapján alakul ki. Kifejezetten a gyermek, tanuló nevelése, oktatása során szükséges kiemelt figyelem, különleges bánásmód szükségességét állapítja meg, melynek alapján jogosult a köznevelés rendszerében – a szülő számára ingyenes – ellátásra.
Mi az első lépés az orvosi diagnózist követően?
- Amennyiben gyógyszeres ellátásra van szükség, annak beállítása szükséges. Ezt követően az illetékes szakértői bizottságnál kell kezdeményezni a komplex szakértői vizsgálatot.
- Amennyiben segédeszközös ellátás szükséges, annak kiválasztása, beállítása (pl. hallókészülék, szemüveg), és használata szükséges.Ezt követően az illetékes szakértői bizottságnál kell kezdeményezni a komplex szakértői vizsgálatot.
- Az orvosi diagnózist követően – a fejlesztés, ellátás mielőbbi megkezdése érdekében – mielőbb az illetékes szakértői bizottságnál kell kezdeményezni a komplex szakértői vizsgálatot.
Mit kell tenni, hogy kapjon a gyermek, tanuló fejlesztést/ellátást?
Minden esetben az illetékes pedagógiai szakszolgálat megkeresése javasolt. Itt van lehetőség olyan ellátásra, ami nem szakértői véleményhez, nem kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók ellátásához kötött. (pl. logopédia, nevelési tanácsadás)
Mi a szakértői bizottsági tevékenység?
A szakértői bizottság a szakértői bizottsági tevékenység keretében a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi, sajátos nevelési igény gyanúja esetén komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján szakértői véleményt készít.
A szakértői véleményben mire vonatkozóan tesz javaslatot a szakértői bizottság?
A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira.
Milyen célból kell/lehet a szakértői bizottsági tevékenységet folytató intézményhez fordulni?
- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából az alábbi esetekben:
- abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába,
- óvodába járó gyermek esetén, annak megítélésére, hogy hétéves korában szükséges-e újabb nevelési évet kezdenie az óvodában,
- annak megítélésére, hogy a gyermek számára javasolt-e, hogy hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését,
- óvodába járó gyermek esetén, ha a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,
- ha a szülő nem ért egyet a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján az iskolába lépéshez szükséges óvodai igazolásban tett javaslattal,
- ha a szülő nem ért egyet a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről szóló óvodai döntéssel,
- a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása,
- a sajátos nevelési igény – a mozgásszervi-, az érzékszervi- (látási-, hallási-), az értelmi, a beszédfogyatékosság, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a halmozott fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy az egyéb pszichés fejlődési zavar: súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar – megállapítása vagy kizárása,
- sajátos nevelési igényű tanuló esetében további speciális esetekben:
- az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott közösségi szolgálat teljesítésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés,
- a tankötelezettség meghosszabbításának
céljából, és a vizsgálatok eredményei alapján javaslatot tesz a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézséggel küzdő, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók különleges bánásmód keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére.
Milyen típusai lehetnek a szakértői vizsgálatnak?
- az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat,
- a fejlődést nyomon követő a korábbi diagnózis megalapozottságát, a nevelés, oktatás formájának megfelelőségét a fejlesztés eredményességének mérését célzó felülvizsgálat. (korábban kontrollvizsgálatnak is nevezték)
Szakértői bizottságok
Milyen intézményben végzik a szakértői bizottsági tevékenységet?
A szakértői bizottsági tevékenységet az Intézmény székhelyintézménye és tagintézményei látják el meghatározott feladatellátási kötelezettség szerint.
Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró tankerületi tagintézményének (a továbbiakban: tankerületi szakértői bizottság) feladatellátási kötelezettsége meghatározott feladatok vonatkozásában arra a járási, a fővárosban fővárosi kerületi tankerületre terjed ki, amelyben működik.
Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró székhelyintézményének, valamint megyei, fővárosi tagintézményének (a továbbiakban: megyei szakértői bizottság) feladatellátási kötelezettsége meghatározott feladatok vonatkozásában
- a főváros, a megye teljes területére terjed ki, ha a szakértői bizottsági tevékenységet az Intézmény székhelyintézménye látja el, vagy
- a fővárosban, megyében több tankerületre terjed ki, ha a szakértői bizottsági tevékenységet feladatmegosztásban az Intézmény székhelyintézménye és megyei, fővárosi tagintézménye látja el.
Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró országos tagintézménye (a továbbiakban: országos szakértői bizottság) a mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság, valamint a beszédfogyatékosság megállapítását vagy kizárását országos feladatellátási kötelezettséggel végzi azzal, hogy a beszédfogyatékosság megállapítása vagy kizárása a megyei szakértői bizottság feladatai körében is ellátható.
Hová lehet szakértői vizsgálat/szakvélemény miatt fordulni?
- Amennyiben a gyermek, tanuló korábban már volt vizsgálaton és ott a sajátos nevelési igény megállapításra került: felülvizsgálat, tankötelezettség megállapítása miatt a megyei szakértői bizottságtól kérhető vizsgálat.
- Amennyiben a gyermek, tanuló korábban már volt vizsgálaton és ott a BTMN megállapításra került: felülvizsgálat, tankötelezettség megállapítása miatt a tankerületi szakértői bizottságtól kérhető vizsgálat.
- Amennyiben a gyermek, tanuló esetében már korábbi szakvéleményben SNI mozgásszervi fogyatékosság, érzékszervi (látási, hallási) fogyatékosság, beszédfogyatékosság került megállapításra, illetve, ha ez az első vizsgálatra való jelentkezéskor egyértelmű (pl. orvosi dokumentum igazolja), akkor az országos szakértői bizottságtól közvetlenül is kérhető a vizsgálat.
- Amennyiben a gyermek, tanuló korábban nem volt szakértői vizsgálaton, a tankerületi szakértői bizottságtól kérhető vizsgálat.
- Amennyiben a gyermek, tanuló korábbi vizsgálata során sem SNI, sem BTMN nem került megállapításra, de állapotában változás történt, akkor vizsgálata a tankerületi szakértői bizottságtól kérhető.
- A pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsági feladatot ellátó intézményéhez. (tankerületi szakértői bizottság, megyei szakértői bizottság, országos szakértői bizottság)
Tankerületi szakértői bizottsághoz mikor kell fordulni?
A harmadik életévét betöltött gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata esetén, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése céljából, a gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása végett.
Mi történik, ha a tankerületi szakértői bizottság vizsgálata alapján valószínűsíthető a sajátos nevelési igény?
Ha a tankerületi szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, saját vizsgálatának dokumentációját és annak eredményeit, a vizsgálat alapján tett megállapításait, valamint a rendelkezésükre álló egyéb iratokat megküldi a megyei szakértői bizottság részére. Ebben az esetben a gyermek, tanuló vizsgálata a megyei (vagy országos) szakértői bizottságnál folytatódik.
A megyei szakértői bizottsághoz mikor kell fordulni?
a) A háromévesnél fiatalabb gyermekek teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata esetén.
b) A tankötelezettség meghosszabbítása és/vagy a közösségi szolgálat teljesítésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés céljából a gyermek, a tanuló vizsgálatának eredményei alapján szakértői vélemény készítése.
c) Amennyiben a tankerületi szakértői bizottság megítélése szerint sajátos nevelési igény valószínűsíthető, abban az esetben a kiegészítő vizsgálat végzése, a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása, a szakértői vélemény elkészítése és kiadása céljából.
d) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a felülvizsgálatok elvégzésére.
e) Jogszabályban meghatározott esetben a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló családja részére a juttatások és kedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolások kiadásáért.
f) Jogszabályban meghatározott esetben javaslattétel a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek ápoló-gondozó otthoni ellátására, a három évnél idősebb gyermekek bölcsődei ellátására, fogyatékos fiatalok lakóotthoni ellátásra.
g) A megyei szakértői bizottság – mozgásszervi, érzékszervi (a látási, a hallási), valamint a beszédfogyatékosság esetén az országos szakértői bizottság – adhat szakértői véleményt a bölcsődei ellátásban hatéves korig való részvételhez sajátos nevelési igényű gyermekre vonatkozóan.
h) A megyei szakértői bizottság – mozgásszervi, érzékszervi (a látási, a hallási), valamint a beszédfogyatékosság esetén az országos szakértői bizottság – adhat szakértői véleményt az értelmi fogyatékosok otthonába történő felvételhez.
i) A megyei szakértői bizottság – mozgásszervi, érzékszervi (a látási, a hallási), valamint a beszédfogyatékosság esetén az országos szakértői bizottság – adhat szakértői véleményt a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, az autizmus spektrum zavarral diagnosztizált és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek ápolása vagy gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságra való jogosultság megállapításához.
j) A megyei szakértői bizottság – mozgásszervi, érzékszervi (a látási, a hallási), valamint a beszédfogyatékosság esetén az országos szakértői bizottság – adhat szakértői véleményt a magasabb összegű családi pótlék megállapításához súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosság esetén.
Országos szakértői bizottsághoz mikor kell fordulni?
a) A mozgásszervi, érzékszervi (a látási, a hallási), valamint a beszédfogyatékosság esetén az illetékes (fogyatékossági típusnak megfelelő) országos szakértői bizottság adhat szakértői véleményt.
b) A mozgásszervi, érzékszervi (a látási, a hallási), valamint a beszédfogyatékosság esetén az országos szakértői bizottság adhat szakértői véleményt a bölcsődei ellátásban hatéves korig való részvételhez sajátos nevelési igényű gyermekre vonatkozóan.
c) A mozgásszervi, érzékszervi (a látási, a hallási), valamint a beszédfogyatékosság esetén az országos szakértői bizottság adhat szakértői véleményt az értelmi fogyatékosok otthonába történő felvételhez. (De elsődlegesen a megyei szakértői bizottságnál érdemes érdeklődni több fogyatékosság együttes fennállása, halmozott fogyatékosság esetén.)
d) A mozgásszervi, érzékszervi (a látási, a hallási), valamint a beszédfogyatékosság esetén az országos szakértői bizottság adhat szakértői véleményt a mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos gyermek ápolása vagy gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságra való jogosultság megállapításához. (De elsődlegesen a megyei szakértői bizottságnál érdemes érdeklődni több fogyatékosság együttes fennállása, halmozott fogyatékosság esetén.)
e) A mozgásszervi, érzékszervi (a látási, a hallási), valamint a beszédfogyatékosság esetén az országos szakértői bizottság adhat szakértői véleményt a magasabb összegű családi pótlék megállapításához súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosság esetén. (De elsődlegesen a megyei szakértői bizottságnál érdemes érdeklődni több fogyatékosság együttes fennállása, halmozott fogyatékosság esetén.)
A szülő egyetértése szükséges-e a szakértői vizsgálat kezdeményezéséhez?
A szakértői vizsgálat – néhány kivétellel – a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével indul.
Milyen esetekben nem szükséges a szülő kérelme, egyetértése a szakértői vizsgálat megindításához?
Amennyiben a szakértői vizsgálat indítása
a) hivatalból,
b) hatósági megkeresésre, történik, nem szükséges a szülő beleegyezése.
Az illetékes járási hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. Az eljárás megindítását köteles kérni:
a) a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézmény, vagy a gyámhatóság, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá.
b) a szakértői bizottság, ha a szülő a gyermekével a szakértői vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem jelenik meg vagy a szakértői vizsgálatban nem működik közre, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal vagy annak továbbításával nem ért egyet.
c) a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő, ha a szakértői bizottság eljárásában megszegték a vizsgálat eljárási szabályait.
d) a kijelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője, ha a gyermeket a szakértői vélemény alapján a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe nem íratják be.
Ki kérheti a szakértői vizsgálatot?
A szakértői vizsgálat – néhány kivétellel – a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével indul. A szakértői vizsgálat indítható:
a) hivatalból. Pl. szakértői bizottság által felülvizsgálatkor
b) hatósági megkeresésre
c) szülői kérelemre
d) a szülő egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény részéről
e) a szülő egyetértésével a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat által
f) a szülő egyetértésével a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye kezdeményezésére.
Ha a nevelési-oktatási intézmény, vagy a gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a szociális intézmény, valamint a gyámhatóság megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges kell-e a szülőt tájékoztatni?
Ha a nevelési-oktatási intézmény, vagy a gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a szociális intézmény, valamint a gyámhatóság megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges,
a) az indok közlésével javasolja a szülőnek a szakértői vizsgálaton való megjelenést és részvételt, a szülő egyetértése esetén óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesülő gyermek esetén a nevelési-oktatási intézmény gondoskodik arról, – gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a szociális intézmény, valamint a gyámhatóság közreműködik abban – hogy a vizsgálati kérelem tíz napon belül kiállításra kerüljön,
b) a javaslattétellel egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól,
c) halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló vizsgálatának kezdeményezése esetén, a vizsgálaton jelen lévő szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő szerepéről a szülőt tájékoztatni köteles.
Ha a szülő egyetértése mellett az óvoda, iskola kezdeményezi a szakértői vélemény készítését, mi történik?
A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény készítésére irányuló – a szülő által aláírt – kérelmet az óvoda, az iskola megküldi az illetékes szakértői bizottságnak, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló vizsgálatának kezdeményezése esetén – kivéve, ha a szülő nem ért egyet, akkor közigazgatási hatósági eljárást indít a vizsgálatot kezdeményező intézmény – az Oktatási Hivatalnak.
Mi történik, ha a szülő nem egyezik bele a szakértői vélemény iránti kérelembe?
Szülői egyetértés hiányában a vizsgálatot kezdeményező intézmény közigazgatási hatósági eljárás megindítását kéri.
A szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő kirendelése hogyan történik?
Ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, az első vizsgálat alkalmával, a folyamatos figyelemmel kísérést lezáró vizsgálat alkalmával a szakértői bizottság – a szülő értesítésével egyidejűleg – megkeresi a Hivatalt szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő kirendelése céljából. A Hivatal a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kijelöli a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértőt.
Hogyan lehet kérni a szakértői vizsgálatot?
Az eljárás megindítása az Intézmény szakértői bizottságként eljáró azon feladatellátási helyénél kérhető vagy kezdeményezhető, amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló intézményes ellátásban részesül.
A mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi fogyatékosság, valamint a beszédfogyatékosság megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálat közvetlenül is kérhető, illetve kezdeményezhető az országos szakértői bizottságnál.
Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda, az iskola köteles közreműködni a vizsgálat iránti kérelem elkészítésében. (15/2013.(II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 1.melléklet)
Hogyan kell kérni a szakértői vizsgálatot?
A szakértői vizsgálatot írásban, a megfelelő nyomtatvány kitöltésével és a kért dokumentumok csatolásával kell kérni. A szülő beleegyezése, aláírása szükséges.
Mit kell/érdemes a kérelemhez csatolni?
a) Minden korábbi egészségügyi dokumentum (pl. születési zárójelentés, kórházi vagy egyéb ambuláns kezelőlapok, hallás, látás, mozgás vagy neurológiai, gyermekpszichiátriai vizsgálatok dokumentumai); a gyermek által használt segédeszközök (pl. hallókészülék, szemüveg…) dokumentumai; a gyermek friss hallás és látásvizsgálata; Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére. (15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 4.melléklet) Adatszolgáltatásra kötelezett a gyermek házi-(gyermek) orvosa a területi védőnő által szolgáltatott információk felhasználásával. Kitöltése kötelező 5 éves korban. Az adatlap az iskolaegészségügyi dokumentáció része.
b) Pedagógiai jellemzések (óvónők, tanítók, tanárok), gyógypedagógiai, ill. fejlesztést végzők tapasztalatai (magán úton fejlesztést végzőké is hasznos lehet).
c) Az iskolai bizonyítványok másolata minden osztályfokról, mentesítésről igazgatói határozat.
d) Megelőző tanulási képességvizsgálatok szakvéleményei.
e) A csatolandó dokumentumokat az illetékes szakértői bizottság meghatározza és erről a szülőt tájékoztatja, mindig az illetékes szakértői bizottságnál kell érdeklődni, hogy mit kérnek a vizsgálathoz.
A szakértői vizsgálat időpontját hogyan tudja meg a szülő?
A szakértői vizsgálat időpontját a bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt értesíti. A szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül, a vizsgálat időpontja előtt legalább tíz nappal meg kell küldeni a szülőnek. A szakértői vizsgálat időpontját – első vizsgálat esetében – a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belüli időpontra kell kitűzni.
Mit kell tennem, ha a szakértői vizsgálatra kapott időpont nem megfelelő?
Mindenképp amint tudják, hogy nem megfelelő az időpont, jelezni kell a szakértői bizottságnak (telefonon, e-mailben vagy levélben), ahol új időpontot jelölnek ki. Ezzel a szakértői bizottság munkája segíthető, más gyermeket, tanulót tudnak arra az időpontra behívni.
Mi a szakértői vizsgálat iránti kérelem határideje?
a) Az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének az értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható az iskolai nevelés-oktatás első-hatodik évfolyamán az adott tanév január 31-éig szükség szerint bármikor.
b) Az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének az értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható első-hatodik évfolyamokra vonatkozóan meghatározott határnapot követően annak a tanévnek a március 31. napjáig, amelyben a tanuló az adott tantárgy tanulását megkezdte.
c) A szakértői bizottság eljárását az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének az értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából, az előbbiekben megjelölt időszaknál későbbi időpontban csak a kiskorú tanuló szülője, illetve a nagykorú tanuló kezdeményezheti. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői bizottság vezetője vagy az általa erre kijelölt bizottsági tag – a kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló meghallgatása után – dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasításáról szóló döntést – határozat formájában – írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a szakértői vélemény felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni.
Tankötelezettség utáni időszak, felnőttvizsgálatok
Tankötelezettségen túl szakértői vizsgálatot kérhet-e a szülő, felnőtt?
12. évfolyam elvégzéséig a felnőttoktatás keretében tanulókra mi vonatkozik a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásainak igénybevétele vonatkozásában?
A felnőttoktatásban nem nappali oktatás munkarendje szerint tanulók szakértői vizsgálata hol történik?
Ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló – ha nem nappali oktatás munkarendje szerint tanul – nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, a sajátos nevelési igény megállapításának kérdésében a Szakmai Szolgáltató Intézmény jár el. A szakmai feladatra jutó folyó kiadásokból fakadó költségeket a vizsgálatot kérő, felnőttoktatásban részt vevő tanuló viseli. Szakértői vélemény kiállítása és részletes ügymenete: ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat
